Tanulmányút az európai romák társadalmi inklúziójáért
Eredics Lilla vagyok, 2022-ben végeztem a CEU szociológia-antropológia mesterképzésén. Szakmai érdeklődésem elsősorban a rassz, gender és osztályviszonyok mentén marginalizált társadalmi csoportok mindennapi élete és társadalmi valósága. 2021 nyarán csatlakoztam a Romaversitas Ukrajnából menekült roma családok inklúziójára irányuló projektjéhez kutatóként, 2023 januárjától a szélesebb hálózati program koordinátora vagyok, amelyben a roma menekültek helyzete mellett a roma nők közösségi aktivizmusára fókuszáló projektünkben dolgozom.
A spanyol tanulmányút azért inspiráló számomra, mert törekszem arra, hogy szociológiai érdeklődésemet cselekvésbe formáljam: mélyen elkötelezett vagyok a marginalizált közösségek önszerveződésében. A tanulmányút során olyan roma és más, kisebbségi és dekolonizációs fókuszú szervezeteket látogattunk meg, amelyek módszertana, programjai, elérési gyakorlatai hasznosak a magyarországi roma szerveződés szempontjából. A projekt során szerzett tudást a Romver csapatában és azontúl is az itthoni roma civil szerveződés javára fordítjuk.
Pocsai Bettina vagyok, egy fiatal roma szakember, akinek diverz háttére van a média- és interkulturális kommunikáció, valamint az oktatás területén, különös hangsúllyal a roma kezdeményezésekre. Jelenleg a Romaversitas Alapítványnál dolgozom Programkoordinátorként. Szociálpedagógiai diplomával rendelkezem, valamint szociológiát és társadalmi antropológiát tanultam a Közép-Európai Egyetemen. A Romaversitas Alapítvány csapatához először mint irodavezető csatlakoztam, az idei akadémiai évet pedig mint programkoordinátor kezdtem, Az Irány a karrier! program vezetőjeként. A program célja, hogy fiatal roma nőket segítsen a munkaerőpiacra való integrálódásban, és az identitásukat, önbizalmukat, jóllétüket támogassa.
A Közös Értékeink tanulmányútját azért tartottam egy motiváló lehetőségnek, mert nagymértékben érdeklődöm más szervezetek munkája iránt, akik hasonló témakörökben működnek. Azért indultam útnak, hogy a megismert módszertanokat és a megszerzett tudást a közösségem javára használhassam.
A Romaversitas Alapítvány egy roma vezetésű oktatási szervezet, amely a 90-es évek óta aktív a roma fiatalok oktatási mobilizációja terén; azóta viszont több programmal is bővült, melyek az aktivizmust és az oktatáson kívül a karrierlehetőségek kiszélesítését helyezi előtérbe.
Nézd meg milyen volt az útjuk:
Sokszorosan kiszolgáltatva
a hajléktalan nők speciális igényei és progresszív válaszok
Fancsali Kinga vagyok, az ULE munkatársa. Mindig is dühített az igazságtalanság, a szegénygyűlölet, minden egyenlőtlenség a társadalomban. Akkor kezdtem civilkedni, mikor úgy döntöttem tenni is akarok valamit, nemcsak tétlenül nézni és fortyogni. Szeretek biciklizni, falat mászni és edényeket készíteni agyagból.
Én és Pálfi Lenke munkatársam Barcelonába utaztunk egy olyan szervezethez, amely "elsőként lakhatás" szemléletével közel áll ahhoz, ahogy mindennapi munkánk során mi is közelítjük a hajléktalanság kérdését. Az út során a női hajléktalanság láthatatlan problémáira hívtuk fel a figyelmet, illetve arra, mennyire nehéz bántalmazást túlélő nőként a stabil lakhatási körülmények megteremtése. Bemutattuk az "elsőként lakhatás" szemléletű megoldásokat is, mivel ezek itthon nem elterjedt modellek. Azt akartuk, hogy ezek a történetek minél szélesebb körben eljussanak a magyar nyilvánossághoz, hogy elindulhasson a változás.
Pálfi Lenke vagyok, politológus és grafikus, az Utcáról Lakásba! Egyesület munkatársa. Számomra ez főállású munka, és ezért nagyon hálás vagyok - mindig arról álmodtam, hogy ha már bérmunkát kell végeznem, az olyan legyen, amely valóban értéket teremt, és egy lakhatási szervezetnél ez nem is kérdés. Emellett szabadúszó grafikusként is dolgozom, főként illusztratív plakátokat tervezek.
A tanulmányutam során az "elsőként lakhatás" módszert - amin az ULE tevékenysége is alapszik -, és különféle, erre épülő programokat szeretnék jobban megismerni, mindezt a női lakásszegénység fókuszában. Nőként a lakhatási nehézségek, a hajléktalan élethelyzet is olyan sokrétű problémák, amelyekre az intézményrendszernek sokszor nincs megfelelő válasza, ezért fontos ezzel kiemelten foglalkozni. Hiszek abban, hogy a lakás nem árucikk, és az ahhoz való hozzáférést nem határozhatja meg a piac, így kíváncsi vagyok, milyen, általam eddig nem ismert megoldásokkal lehet szembemenni a lakhatási válsággal.
Az Utcáról Lakásba Egyesületnél abban hiszünk, hogy mindenkinek kell egy hely, amelyet otthonnak nevezhet, mivel a biztonságos lakhatás alapvető feltétele a méltóságteljes életnek. Hiszünk benne, hogy az erőforrások igazságos elosztásával egy szolidáris társadalomban méltó lakhatást lehet biztosítani mindenki számára. Ennek érdekében modellprogramokat dolgozunk ki és működtetünk, amelyekben önálló lakhatást nyújtunk hajléktalan és rászoruló embereknek.
Nézd meg milyen volt az útjuk:
Jó gyakorlatok fiatalok helyi társadalmi szerepvállalására a youth bank modellen keresztül
Novák György Tibor vagyok, egyetemista. Diákként Egerben kerültem kapcsolatba önkéntes munkát végző civil szervezetekkel, azóta önkénteskedem segítő, illetve közösségteremtő programokon, rendezvényeken. Jelenleg Budapesten vagyok egyetemista, szabadidőmben utazok, gitározok, illetve Vulfpecket hallgatok.
Utazásunk során a YouthBank más európai országokban működő modelljeivel ismerkedtünk. Igyekeztünk jó gyakorlatokat eltanulni az olasz és belga szervezetektől, hogy ezeket a módszereket aztán Magyarországon hasznosíthassuk egy YouthBankhez hasonló modell megvalósításában. A megszerzett tudást vlogok, posztok formájában is terjesztettük kortársaink között.
Patkó Orsolya Veronika vagyok, egyetemi tanulmányaimat végzem tájrendező és kertépítő mérnöki szakon. Kedvenc szabadidős tevékenységem a természetjárás és barátaimmal való időtöltés.
Hiszek a közösségi gondolkodás, tervezés és cselekvés erejében, ezért önkénteskedem az Egri Közösségi Alapítványnál, akik különböző rendezvényekkel színesítik a helyi életet. Jelenleg a fiatalok társadalmi szerepvállalása van előtérben az alapítvány életében, hiszen ifjúsági alapot szeretnénk indítani.
Tanulmányi utunk során a YouthBank modellt tanulmányoztuk két európai országban. Az volt a célunk, hogy az utazás alatt minél több civil munkát végző fiatallal kerüljünk kapcsolatba, és hazánkban is megoszthassuk tapasztalataikat, jó gyakorlataikat, ezzel is népszerűsítve a fiatalok közéleti részvételét.
Küldő szervezetünk az Egri Közösségi Alapítvány, akik Eger városában foglalkoznak közösségépítő programok szervezésével.
Nézd meg milyen volt az útjuk:
"Nyugat" és "Kelet" jó gyakorlatai Z generáció szemével
Fenyvesi Orsolya vagyok, másodéves biomérnöki hallgató a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A Köz-Pont Ifjúsági Egyesület égisze alá tartozó Hajdú-Bihar vármegyei Diákönkormányzatok Szövetségének vezetőségi tagjaként lehetőségem nyílt arra, hogy kiálljak diáktársaimért és segíthessek másoknak, ezen évek nagy hatással voltak rám és azóta biztosan tudom, hogy a továbbiakban is a civilszférában szeretnék tevékenykedni. Szabadidőmben szívesen táncolok, fotózok és videózok.
Azzal a céllal indultam útnak, hogy a személyes tapasztalatokon túl sok új élménnyel gazdagodjak és világot lássak, megismerjek városokat, szervezeteket és embereket. Remek új gyakorlatokat sajátítottunk el, és ezeket a magyar fiatalok/szervezetek életébe is be akarjuk építeni.
Krizsó Réka vagyok, jelenleg másodéves építőmérnök szakos hallgató az Óbudai Egyetemen. Az életem szerves részét képezte mindig is a tánc, a zene, az önkéntesség, valamint a diákönkormányzatiság is. A Köz-Pont isfjúsági Egyesületnél már régóta vagyok önkéntes, valamint az általuk működő Hajdú-Bihar Vármegyei Diákönkormányzatok Szövetségének voltam éveken át Stábtagja, később HR koordinátorként vezetőségi tagja.
Ez a projekt hatalmas lehetőséget jelentett számomra, ugyanis nagy álmom volt, hogy utazzak, és ezt ne csak turistaként tegyem, hanem valami társadalmilag hasznosat is tegyek. Célom az volt, hogy az út során megszerzett ismereteket széles körben tudjam terjeszteni, és segíthessem a magyarországi civil szervezetek munkáját. Fontos volt számomra a folyamatos személyes fejlődés, a tolerancia, valamint a kisközösségek érdekképviseletének a fejlesztése is. Remélem hogy utazásunkkal és projektünkkel hasznos ismeretekkel gazdagítottuk a szervezetünk és a fiatalok életét.
A Köz-Pont Ifjúsági Egyesület célja a 10 és 30 év közötti fiatalok támogatása regionális szinten, fenntartható projekteken keresztül, hogy tapasztalatokra és élményekre tegyenek szert. Teret és lehetőséget biztosítanak a fiatalkori önkéntességen és a diákönkormányzatiságon keresztül, önmaguk és közösségük fejlesztésére, az együttműködés, a bizalom és a felelősségvállalás értékeinek mentén.
Nézd meg milyen volt az útjuk:
Otthon. Közösségben. Határok nélkül.
Muzslai Francisco vagyok, végzett televíziós műsorkészítő, Budapesten élek. Frissen diplomáztam és jelenleg a Telex videó rovatában dolgozok gyakornokként operatőr-vágó-szerkesztő pozícióban. Azért ilyen irányba tanultam, mert érdekelnek a közéleti-politikai témák, és a riport illetve dokumentumfilmek jó eszközök lehetnek társadalmi egyenlőtlenségek láthatóvá tételére. Szabadidőmet általában sportolással, vagy koncertezéssel illetve koncertre járással szeretem tölteni.
Molnár A. Tomoko vagyok, pszichológus-hallgató, a projekt során a CoHousing Budapest Egyesület megbízott koordinátora. A projekthez kapcsolódóan különösen foglalkoztatnak a társadalmi folyamatok térbeli tükröződésének nyomai és a helyváltoztatás/veszteség lelki folyamatai.
A társas hálók, megfelelő támogatói és szociális ellátórendszerek hiánya társadalmi elszigetelődéshez vezethet. Tanulmányutunk során olyan bécsi szociális lakásmodelleket és kapcsolódó szakmai szereplőket kutattunk fel, ahol perifériára szorult csoportok önállóságát, társadalmi vagy foglalkoztatási beilleszkedését támogató módszerek valósulnak meg. Megismertük, hogy milyen feltételek és folyamatok segítik egy ilyen projekt megvalósulását, tapasztalataink összegzésével pedig a helyzet itthoni előremozdítását segítjük.
A CoHousing Budapest Egyesület a közösségi lakhatási forma (cohousing) hazai megvalósulásának feltételeit kutatja, szakmai hálózatot épít, és kidolgozott modelljével segíti a közösségi lakhatásban gondolkodó csoportokat.
Nézd meg milyen volt az útjuk:
