Miért "Közös Értékeink"?

Tartalom

Mik azok – és mi közünk hozzájuk?


A Közös Értékeink Program olyan civil szervezeteket támogat, amelyek munkájukkal elősegítik, hogy mindannyian élhessünk az Európai Unióban garantált jogainkkal. Amikor valaki pályázat írásán gondolkodik, érdemes a következőket szem előtt tartania: hogyan kapcsolódik az én munkám ezekhez az értékekhez? Kiknek, milyen jogát védem? Hogyan fognak ezek a jogok jobban érvényesülni a munkám eredményeként? 


               Az alapvető emberi értékeket ugyanis jogainkon keresztül tudjuk érvényesíteni.


Szerte a világon minden embert születésétől fogva egyenlően megilletnek az alapvető szabadságjogok. Ezek közé tartoznak ma már természetesnek tartott dolgok: mindenkinek joga van az élethez, a testi és szellemi sértetlenséghez, a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz, a magánélethez, továbbá tilos bárkit rabszolgaságban tartani, megkínozni vagy megalázó módon bánni vele. Hasonlóan mindenkit megillet a magánélet védelme, a gondolat-, vallás-, szólás-, mozgás- és egyesülés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, a tisztességes jogi eljárás és a választásokon való részvétel. 

Ezek az úgynevezett első generációs szabadságjogok. Ezeken túl védelem illeti a társadalom gyengébb, sérülékenyebb tagjait – az időseket, gyerekeket, fogyatékkal élőket -, a munkavállalókat vagy a nők és férfiak egyenlőségét is. Végül pedig, mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz, az egészséghez, a tiszta környezethez és a tisztességes ügyintézéshez is. 

Ezeknek az alapvető jogoknak a betartása mindenkinek feladata, a legtöbb teendője mégis az államnak van: sok esetben tartózkodnia kell valamilyen cselekvéstől (pl. a polgárok magánéletébe való beavatkozástól), vagy épp ellenkezőleg: cselekednie kell (pl. azért, hogy környezetünk tiszta és egészséges maradjon). 

A második világháború óta nemzetközi egyezmények sora foglalja írásba a fenti jogokat. Az Európai Unió tagállamai ezeket különböző időpontokban, módokon és formában építették be nemzeti jogrendjükbe,


        ezért 2012-ben az EU úgy döntött, hogy létrehoz egy egységes, közös dokumentumot – ez az         Alapjogi Charta.


A Chartát az elmúlt 10 évben a társadalmi változások, valamint a tudományos és technológiai fejlődés fényében folyamatosan aktualizálták. Ma összesen 52 rövid cikkelyben részletezi az Unióban érvényes jogokat. Hat fejezete: Méltóság, Szabadság, Egyenlőség, Szolidaritás, Polgárok jogai, Igazságszolgáltatás

Bár a Charta szűken véve csak az uniós intézmények és jog területén alkalmazandó, nekünk, civil szervezeteknek útmutatásul szolgál, amikor azért dolgozunk, hogy Európa és benne Magyarország egy jobb hely legyen. 


        A Közös Értékeink Program során is ezekhez az alapvető jogokhoz kapcsolódó terveket várunk.


Egy jól megírt pályázat célja ugyanis, hogy a tervezett tevékenységek hozzájáruljanak e jogok mindennapokban való érvényesüléséhez, például azáltal, hogy 

  • megvédi azokat, akiknek valamilyen joga sérül;
  • fejleszti az emberek joggyakorláshoz szükséges készségeit és képességeit, 
  • lehetőséget teremt arra, hogy bárki megélhesse jogait;
  • felhívja a jogalkotók és döntéshozók figyelmét valamilyen jogsérelem kockázatára;
  • tudatosítja, hogy ezek a jogok mennyire fontosak mindannyiunk életében;
  • hozzájárul ahhoz, hogy mások aktívan tegyenek értük.

Minden pályázónak érdemes végiggondolnia a fenti szempontokat, mielőtt belekezd pályázata megírásába. 

Jó munkát és sok sikert kívánunk!

 


Segítünk!

 

Feldolgoztuk az Alapjogi Charta legfontosabb pontjait, hogy könnyen eligazodj a minket megillető alapvető uniós jogok világában! Minden kép közös értékeink egész sorát rejti! Nézd meg őket, és készíts a segítségükkel igazán jó pályázatot!