Magyarországon a közoktatásban alulfinanszírozottság, az óvodákat fenntartó önkormányzatok finanszírozásában folyamatos forráselvonás tapasztalható, romlanak az iskolai-óvodai pedagógusok munkakörülményei, elértéktelenedik a fizetésük, a jogszabályok pedig háttérbe szorítják a pedagógia önállóságot és a szakmaiságot. Ezek a tendenciák súlyos pedagógus hiányt is eredményeznek, a nyugdíjas pedagógusok aránya évről-évre emelkedik, a fiatalok pedig nem maradnak hosszú ideig a pályán.
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület célja az volt, hogy felrázza a szakmát, próbáljon minél több helyre eljutni, beszélgetéseket, fórumokat szervezni, és feltérképezni, mi a reális helyzet a közoktatás és az óvodai nevelés területén.
Egy egri résztvevő, Bocsiné Percze Andrea szerint a ">Mondd el Te is< rendezvények alkalmával a kollégák őszintén elmondták azokat a problémákat, a mindennapi kihívásokat, amelyekkel találkoznak a nevelő munkájuk során, amelyekre fontos lenne válaszokat, megoldásokat keresni. Megtapasztalhatták, hogy gyakorlatilag hasonló dolgokkal szembesülnek a különböző településekről érkező kollégák. Megfogalmazták azt is, hogy ilyen jellegű rendezvényre, szakmai párbeszédre nagyon nagy szükség lenne a jövőben is, mert sajnos alig-alig vannak ilyenek."
Az egyesületnél kiemelt figyelemmel követték a hátrányos helyzetű régiókban élő 3-7 éves korú gyerekek nevelését és oktatását. Legfontosabb feladatuknak azt tekintették, hogy az egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Csongrád, Pest, Tolna, Baranya vármegyékben működő területi körei hívják meg szakmai beszélgetésekre, helyi fórumokra a kistérségi intézményeket, hogy azok vezetői, dolgozói elmondhassák, mi a valós helyzet és mik a legnagyobb problémák. Tapasztalataikat két országos konferencia keretében összegezték Miskolcon és Budapesten, ezek a szakmai találkozók pedig annyira sikeresek voltak, hogy az egyesület jelentősen növelte taglétszámát, új területi körök jöttek létre, és nőtt a támogatók száma is.
Győri Márta óvodaigazgató úgy látja, általános tapasztalat, hogy "az óvodákban magas, illetve évről évre nő a speciális nevelési igényű, az átlagtól jelentősen eltérő viselkedésű gyermekek száma, akik neveléséhez, fejlesztéséhez speciális szakemberekre van szükség. Mivel ez a feltétel nem mindenütt biztosított, nekünk, óvodapedagógusoknak kell olyan elméleti és módszertani ismeretekre szert tennünk, amivel valamelyest pótolni tudjuk ezt a hiányt." Ezért
az egyesület ingyenes szakmai kiadványt készített az óvodapedagógusoknak és a pedagógiai asszisztenseknek, hogy fejlesztő feladatokat gyakoroltathassanak az iskolába készülő gyerekekkel az olyan rendkívül problémás régiókban is, ahol nincsen megfelelő gyógypedagógiai ellátás.
Az egyesület munkájának új irányt is adott az elmúlt időszak: azt tapasztalták, hogy a gyerekek - ma már kötelező - 6 éves kortól való beiskolázása előtt túl későn, vagy egyáltalán nem kerül sor a szakértői vizsgálatra, ellehetetlenítve ezzel a gyermekek fejlődésének nyomonkövetését, szükség esetén visszatartását plusz egy óvodai évre. Mindez ahhoz vezetett, hogy az utóbbi időben jelentősen növekedett az első osztályban évet ismétlő gyermekek száma. A probléma kezelésére új kezdeményezést indítottak, ami szintén a Közös Értékeink Programból kapott támogatást: A "Kis lépés, több esély – út az iskoláig" célja. hogy a sikeres iskolakezdést megnehezítő rendszerszintű problémákra irányítsák a figyelmet. Elkerülhetetlen szükség van ugyanis a köznevelési-közoktatási rendszer teljes megújítására, korszerűsítésére, fejlesztésére - a gyermekek érdekében.
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület egy 1990-ben alakult szakmai érdekvédő szervezet. Korábban változatos, sokszínű tevékenységet folytattak magyarországi és külföldi programokkal, tagjai voltak többek közt az OMEP Kisgyermeknevelési Világszervezetnek, részt vettek annak nemzetközi konferenciáin, tanulmányútjain, és maguk is hívták őket magyarországi látogatásokra. A Kecskeméti Óvóképző Főiskolával közösen szervezték az Óvodapedagógiai Nyári Egyetemet, később, majd a Debreceni Egyetem Pedagógiai tanszékével az Óvodapedagógiai Nyári Akadémiát. Az egyesület helyi szervezetei megyei, városi, kistérségi szakmai fórumokat, beszélgetéseket, továbbképzéseket szerveztek. Az elmúlt egy évtizedben a nemzetközi kapcsolatok folytatására már nem volt lehetőség, a programok, konferenciák szervezése súlyos anyagi nehézségekbe ütközött.
