A vonat elvisz A-ból B-be, de hogy jutsz ki az állomásra? Hogyan jössz haza? Lehetne biciklivel, de ez sokszor nem is olyan egyszerű. Gyakran nehéz megközelíteni az állomást, a peronokról nem is beszélve, és nincs hely lekötni se. Márpedig a vasút és a kerékpár összetartozik: nagyobb távolságok megtételéhez a kerékpárosoknak szükségük van a kötöttpályás közlekedésre, míg a vasutat használók számára a kerékpár rövidítheti le az ajtótól ajtóig mért utazási időt.
A Kerékpárosklub erre a problémára keresett megoldásokat akciópályázatával: kampányoltak, petícióztak, tárgyaltak, egyeztettek. A minden közlekedési eszközzel jól megközelíthető állomások ráadásul nem csak a biciklisek érdeke, hanem mindannyiunké, különös tekintettel a mozgásukban korlátozottakra vagy a babakocsival közlekedőkre. Egy minőségi, rugalmas és gyors szolgáltatás ráadásul hozzájárul a vonatközlekedés fellendüléséhez, alternatívát nyújt az agglomerációban élőknek az autózással szemben, csökkenti az autóforgalmat (a Budapesten autózók átlagosan évi 86 órát (!) ülnek dugóban), és egyértelmű egészségügyi és környezeti előnyökkel is jár.
Ehhez képest az állomások többségén nincsen kialakítva elegendő (és szakszerű!) kerékpártároló, a biciklivel érkezők nem tudják biztonságban elhelyezni kerékpárjukat. Bár néhány állomás időnként megújul, csak Budapestet nézve többek között sem Zuglóban, sem Kőbánya-Kispesten, sem Kőbánya-alsón nem történtek kerékpárosbarát fejlesztések. Sok helyen probléma, hogy a peronok egyáltalán nem akadálymentesek, csak aluljárón vagy felüljárón keresztül, lépcsővel érhetők el, azokon nem találhatóak kerékpáros tolósínek, pedig akár csak ezek kihelyezése is olcsó és gyors megoldást jelentene a kerékpárral közlekedőknek.

A Kerékáprosklub összerakott egy szakmai javaslatcsomagot, figyelemfelhívó demonstrációt tartott és egy petíciót is indított, hogy végre érvényesüljön egy komplexebb szemlélet a vasúti fejlesztések tervezésekor. Kampányukkal Budapestre és az agglomerációra koncentráltak, többször is kitelepültek Zuglóba, a Nyugatihoz és a Délihez is, aláírást gyűjtöttek, szórólapot osztottak, az érkező és induló utasokkal beszélgettek, megfogalmazott javaslataik pedig nem csak a fővárosra, hanem országszerte bármely vasútállomásra alkalmazhatóak.
Munkájuknak kézzelfogható eredménye, hogy ma már rendszeres egyeztetések zajlanak a Kerékpárosklub és a MÁV között az állomások műszaki állapotáról és bringabarát megoldások alkalmazásáról. A hosszútávú cél, hogy a felújításokat alapértelmezetten kísérjék a kombinált kerékpáros közlekedést segítő fejlesztések. A sikeres kampánynak ráadásul híre ment, azóta a BKK-val is folynak egyeztetések az együttműködésről, valamint felmerült az igény, hogy hasonló kampányra lenne szükség a HÉV vonalak esetében is.
A Magyar Kerékpárosklub célja a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése és a szemléletformálás. Egyesületüknek több mint 2 000 tagja van, 21 területi szervezetükben a kerékpározás iránt elkötelezett és a közösségért tenni akaró önkéntesek dolgoznak. Fellépésüknek köszönhetően az elmúlt években a kerékpározás biztonságosabb és vonzóbb közlekedési móddá vált Budapesten és vidéken egyaránt, több 100 km hosszan jöttek létre új kerékpárutak és kerékpársávok, és országszerte kerültek telepítésre korszerű kerékpártámaszok. Egyik legnagyobb eredményük, hogy elérték a nagykörúti kerékpársávok kialakítását, amiért 2021-ben elnyerték a NIOK Civil Díját. 2022-ben az ország több városában is elindították a Bicibuszt, és a 2023-ban megrendezett I bike Budapest demonstráción közel 15 ezer bringás tekert a kerékpározható Lánchídért. |