Ma Magyarország háromezer településén háromezer féle módon folyik az ifjúsági munka. Minden önkormányzat saját felelőssége, hogy mit tesz a fiatalokért, kiknek kínál ifjúsági programokat, és hogyan vonja be őket a helyi ügyekbe. Békéscsabán a Táliber Közösségfejlesztő Alapítvány tette fel a kérdést: hogy lesz 12-25 éves fiatalokból valódi közösség, gyerekekből felelős, aktív, jogait ismerő állampolgár? Go free! néven közös kezdeményezést indítottak a Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvánnyal, és úgy kezdtek fiatalokkal közösséget építeni, hogy közben segítsék is őket önmagukat ismerő, egymást tisztelő, jogaikkal tisztában levő, tudatos és aktív fiatal felnőtté válni.
Lehetőséget adtak nekik, hogy közéleti témákat körüljárva ismerjék meg a demokrácia működését a mindennapokban, illetve képzéseken, fórumokon és iskolai foglalkozásokon vegyenek részt. A 17 hónap közös munka során fontos volt, hogy a fiatalok egyszerre érezzék magukat biztonságban és szabadon, képessé váljanak beleszólni az őket érintő dolgokba, és kevésbé érezzék magukat kiszolgáltatottnak akár a felnőttekkel, akár a mindenkori hatalommal szemben. A feladat adott volt: kiemelni őket a passzivitásból, és eljutni velük a „semmi értelme” attitűdtől a „kiállok magamért és másokért” mentalitásáig.
Az eredmények pedig magukért beszélnek: a békéscsabai Liget Közösségi Térben egyre több fiatal fordul meg, 2024-ben több mint 7.000 látogatást regisztráltak, összesen mintegy 90 környékbeli településről. Sikeres programok voltak a Városi Ifjúsági Évindító vagy a Garabonciás Napok diákfesztivál, de működik a városban ifjúsági parlament és van diákpolgármester-választás is, ezek visszatérő témái az iskolai mindennapok, a pályaválasztás, az iskolai fáradtság, az emberi kapcsolatok, a diákélet a közösségi médiában. Idővel egyre többen kezdtek résztvenni a helyi közösségi életben is, és
olyan témákról szerveződtek beszélgetések, mint például a fiatalok szórakozási lehetőségei a városban, amin a helyi szórakozóhelyek vezetői is részt vettek.
Emellett iskolai és települési szinten is akció- és kortárs segítő csoportokat alakítottak, rendkívüli iskolai órák sorozatán pedig élménypedagógiai módszerek segítségével tanulhattak az EU-s értékekről, vagy épp a konfliktus- és stresszkezelésről.
A fiatalok mellett összekapcsolták a környék szakembereit is, akik közösségi beszélgetéseken, szakmai workshopokon, konferencián ismerhették meg egymás munkáját. Egy műhelybeszélgetésükre meghívták mindazokat, akik az 1990-es évek óta szervezői, alakítói voltak a települési ifjúsági munkának – akár a mai napig.
Egy másik találkozón iskolák szociális munkásait, védőnőit, pszichológusait hozták össze, hogy megosszák egymással fiatalokkal kapcsolatos tapasztalataikat a szexuális egészség, az online biztonság, a személyes adatok védelme, a cyberbullying, az alkoholfogyasztás vagy a mentális jóllét kapcsán,
és közösen gondolkodjanak ezeknek a problémáknak a kezelésén.
A szakmai találkozók alapot adtak Békéscsaba 2025-ben lejáró ifjúsági stratégiájának közösségi tervezéssel történő megújításához is, hogy a 2026-2030 közötti időszakra szóló tervek minél több szempontot, felhalmozódott szakmai tudást és az érintettek véleményét is figyelembe véve születhessenek meg. Mindezek mellett a Táliber külön hangsúlyt fektetett saját szervezetük munkatársainak szakmai fejlődésére is, a szupervízióra, tanulmányutakra, műhelyalkalmakon való részvételre. Munkájukat végig szakmai anyagokkal, esettanulmányokkal kísérték, amelyek segítségével bárki számára hozzáférhetővé válik az összegyűjtött tudás és tapasztalat.
A Táliber Közösségfejlesztő Alapítvány 2004-ben jött létre Békés megyében. Kiemelten foglalkoznak a fiatalok érdekképviseletével, ifjúsági közösségeket építenek és szakembereket mentorálnak, valamint segítik települések ifjúsági párbeszédrendszerének kiépítését. 2022-ben Békéscsaba Önkormányzata Liget néven városi ifjúsági közösségi teret hozott létre, amelynek működtetését és a köré épülő szakmai hálózat szervezését az alapítvány végzi.
