Gyakran ismételt kérdések

Tartalom

 

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

 

Hogyan tudok a pályázatommal kapcsolódni a Közös Értékek kiíráshoz?

A Közös Értékeink Program olyan civil szervezeteket támogat, amelyek munkájukkal elősegítik, hogy mindannyian élhessünk az Európai Unióban garantált jogainkkal. 

Amikor valaki pályázat írásán gondolkodik, érdemes a következőket szem előtt tartania: hogyan kapcsolódik az én munkám ezekhez az értékekhez? Kiknek, milyen jogát védem? Hogyan fognak ezek a jogok jobban érvényesülni a munkám eredményeként? 

Ehhez készített anyagunkat teljes terjedelmében itt olvashatod.

 

Pontosan mit, milyen tevékenységeket támogat a Közös Értékeink program?

Gyakran felmerülő kérdés ez, melyre rövid válaszunk, hogy az értékelés elsősorban a következőket fogja vizsgálni: 

  • mely célcsoportra milyen hatást vált ki a pályázatban leírt terv  
  • ezek a hatások hogyan kapcsolódnak az európai jogokhoz és értékekhez. 

A tevékenységeket tehát érdemes a hatások felől közelítve megtervezni, azaz végiggondolni, hogy az adott tevékenységgel kikre és hogyan hatunk. Például hozzájárulnak-e a tevékenységek ahhoz, hogy minél többek számára kézzelfoghatóvá váljon a szabadság, méltóság, jogállamiság stb. gondolata, amitől többen kiállnak ezek mellett, felszólalnak akkor, ha ezek sérülnek vagy ezek szellemében indítanak kezdeményezéseket. 

A témában Ehhez készített anyagunkat teljes terjedelmében itt olvashatod

 

A környezetügy mennyire része  a jogállamiságnak és a demokratikus alapjogoknak? 

Az EU Alapjogi Kartájának 37. cikke szerint: “A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat.”

Tehát a válasz igen, amennyiben a pályázat célja az, hogy elősegítse a ennek érvényesülését, azaz a hazai környezetpolitika és környezeti jog fejlődését. 

 

Globális neveléssel, ifjúsággal, önkéntességgel, fogyatékosokkal foglalkozó szervezetek pályázhatnak-e?

Bármely szervezet, bármely olyan tevékenységgel pályázhat, ami hozzájárul a kiírás alapvető célkitűzéseinek eléréséhez, azaz az Uniós alapértékek erősítéséhez és népszerűsítéséhez. Olyan projektet várunk, amelyek például minél többek által átélhetővé teszik a szabadság, méltóság, jogállamiság stb. gondolatát, amitől többen kiállnak ezek mellett, felszólalnak akkor, ha ezek sérülnek vagy ezek szellemében indítanak kezdeményezéseket. 

 

Ha egy szervezet nem indul főpályázóként, hány pályázatban lehet partner?

Bár erre vonatkozóan a kiírásban nincsen konkrét előírás, nem javasoljuk, hogy egy szervezet kettőnél több pályázatban részt vegyen. (Ellenkező esetben az értékelés során felmerül a kérdés, hogy a szervezetnek valóban lesz-e ideje, energiája arra, hogy minden projektben egyforma erőbedobással vegyen részt? Ez hátrányosan érinthet minden pályázatot, amelyben az adott szervezet neve előkerül.)

 

A legfeljebb bevonható két partnerszervezetbe bele kell-e számolni azt, hogy egy hálózatban több szervezet is nyújthat szolgáltatást. Ezeket lehet szolgáltatásként finanszírozni?

A partnerszervezet együttműködési megállapodás alapján vesz részt a projekt egy (jelentősebb) részének megvalósításában, saját nevére szólt számlákkal kell elszámolnia a főpályázón keresztül. Ha a másik szervezet csak egyes szolgáltatásokat nyújt a projektben (pl.: képzés), azt alvállalkozóként, tehát nem együttműködési megállapodás alapján végezheti, és  a főpályázó vagy a partner részére kiszámlázza.

 

A főpályázó-partner viszonynak mik a részletei?

Akkor érdemes partnerségben/konzorciumban (főpályázó + legfeljebb 2 partner) megvalósítani a projektet, ha a partnerek tudásukkal, helyismereteükkel, kapcsolataikkal, tevékenységükkel kiegészítik egymást, különböző dolgokat “hoznak be”. A partnerek közösen valósítják meg a projektet, és közösen vállalnak érte felelősséget, de más-más részfeladatokat végeznek el benne. Ezért fontos, hogy szorosan együttműködjenek, rendszeresen kommunikáljanak is egymással. A partnerek együttműködési megállapodást kötnek (melyet majd a szerződéshez mellékelni kell), amiben meghatározzák az egymás között munka- és költségmegosztást. A partnerek a megállapodás alapján a főpályázón kereszült részesülnek a támogatásból- 

A partnereknek a főpályázóhoz hasonlóan bejegyzett civil szervezeteknek kell lenniük, annyi eltéréssel, hogy nemcsak Magyarországon, hanem más EU tagállamokban (és csak azokban) bejegyzett szervezetek is lehetnek. Külföld partnert akkor érdemes bevonni, ha valami olyan “‘pluszt”: tudást, módszert stb. adnak hozzá a projekthez, amit nálunk még nem vagy kevéssé alkalmaznak. 

A pályázatban nevesített partnereken kívül természetesen a szervezetek együttműködhetnek más, akár nem bejegyzett csoportokkal is (sőt, az A. kategóriában ez kifejezett elvárás). Ezekről a pályázatban a megfelelő tevékenységnél, amiben részt vesznek majd, érdemes írni.  

 

Támogatható tevékenységek: oktatás/képzési tevékenységnek ki kell, hogy legyen a célcsoportja?

Bárki, de ha hátrányos helyzetű, kisebbségi csoport, vagy fiatalok a célcsoport, az előnyt jelent az elbírálásnál.

 

Figyelemfelkeltés és kampányok mennyire fontos elemei a projektnek? Egy szűkebb csoporthoz érdemes szólni vagy az egész nagyközönséghez kell?

Egy projekt akkor tud sikeres lenni, ha egy jól körülírt csoporttal és csoportért hajtják végre, rájuk összpontosít,  hozzájuk szól elsősorban, figyelemmel az ő helyzetükre, szükségleteikre. Ugyanakkor érdemes elmondani, bemutatni  a szélesebb nyilvánosságnak is, hogy mi történt, milyen eredményeket ért el a szervezet. A projektnek nem kell mindenképpen figyelemfelkeltésről, kampányról szólnia, de a legtöbb esetben várhatóan ilyen elemekkel is érdemes kiegészíteni, kísérni a fő tevékenységet. 

 

Az indikátorokat és célértékeket hogyan lehet megmutatni, igazolni?

Például a célcsoport megkérdezésével a projekt megvalósítása előtt és után, kérdőíves vagy interjús formában.

 

A régió miként értendő? Magyarországi? Uniós?

A projektnek Magyarországon kell megvalósulnia, de régió nincs földrajzilag  meghatározva, nem kötődik közigazgatási határokhoz. Az A kategóriában egy jelentősebb területet értünk alatta (pl. több megye) B. ketegórában lehet akár öt falu vagy egy városrész, ahol a pályázó szervezet dolgozik. 

 

Milyen segítséget kaphat egy szervezet, amit esetleg támadás ér a pályázata miatt?

Kommunikációs módszerek átadásával, képzéssel, tanácsadással igyekszünk segíteni majd az esetleges támadások elhárításában, kezelésében.

 

Maximum mennyi támogatást lehet elnyerni a Közös Értékeink Programban?

A program ideje alatt egy szervezet összesen 60 000 euró támogatást kaphat. Ebbe beleszámít minden elnyert támogatás, amit egy szervezet főpályázóként, partnerként bármelyik kiíráson és pályázati kategóriában elnyer (a jövőben megjelenő felhívásokat is beleértve), továbbá az a díj is, amit alvállalkozóként kap valamelyik projektben.  

 

Nonprofit Kft., nonprofit közhasznú Kft. indulhat-e a pályázaton?

Nonprofit Kft. nem indulhat a pályázaton. 
A kiírás vonatkozó részlete: "Jogi formájuk szerint pályázhatnak: 
1. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. alapján létrehozott, aktívan működő civil szervezetek, szövetségek és szakszervezetek (kivéve a pártokat, kamarákat, köztestületeket, munkaadói érdekképviseleti szervezeteket, biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat); 
2. a 2013. évi V. törvény, azaz a Polgári Törvénykönyv alapján létrehozott, aktívan működő egyesületek és alapítványok (ide nem értve a vagyonkezelő és közalapítványokat)."


 

PARTNERSÉGBEN (A) KATEGÓRIÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

 

A "Partnerségben" (A) kategóriában csak olyan szervezet pályázhat, amelyik már eleve országos vagy regionális, vagy olyan konzorcium is megfelelő, amiben van több helyi szervezet és így lesz nagyobb a lefedettsége?

Ezzel a kategóriával azt szeretnénk serkenteni, hogy a “nagy szervezetek” osszák meg tudásukat a hazai civilek minél szélesebb körével. Ha van hozzáadott értéke a szövetségnek, egymástól tudnak tanulni a szervezetek,  közösen tudnak fejlődni, az értékelhető lehet.

 

Lehetséges-e, hogy egy adott szervezet pályázik a Partnerségben-témában a hálózat közös munkájára, együttműködésre, közösen képviselt célok mellett, és ezzel párhuzamosan a hálózat egyes, erre alkalmas tagjai pályáznak a Fejlődésben-témában saját tevékenységükre, kapacitásfejlesztésre?

Igen - amennyiben utóbbiak készségei, kapacitásai elegendőek ahhoz, hogy mindkettőben egyforma elkötelezettséggel részt vegyenek.

 

A partnereknek is legalább 3 éves szervezetnek kell lenniük?

A partner lehet 3 évnél fiatalabb, de indokolt kell legyen a partnerségi szerepe.


 

FEJLŐDÉSBEN (B) KATEGÓRIÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

 

A “Fejlődésben” (B) kategóriában támogatható-e olyan szervezet, melynek létrehozása jelenleg folyamatban van?

Amennyiben a pályázat benyújtásáig megtörténik a hivatalos bírósági bejegyzés, akkor igen. Felhívjuk a figyelmüket azonban arra, hogy a pályázó korábbi tapasztalata értékelési szempont. (“Tapasztalat: a pályázó szervezet tapasztalata és előélete alapján képes lesz-e a tervezett projekt sikeres végrehajtására? – súlyozása: 5%”) A Tapasztalat hiánya kizáró feltétel, azaz, ha egy pályázat mindkét értékelőtől 0 pontot kap (nem felelt meg), akkor automatikusan elutasításra kerül.

A fentiekre tekintettel a projektmegvalósító munkatársak korábbi szakmai és menedzsment tapasztalatainak bemutatása a pályázatban javasolt.

 

A "Fejlődésben" (B) kategóriában budapesti székhelyű szervezetek pályázhatnak-e?

A vidéki projektek előnyben vannak, ugyanakkor nincsen kizárva fővárosi kezdeményezések megvalósítása. Ebben a kategóriában olyan tevékenységeket szeretnénk támogatni, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tevékenységek helyszínén/helyszínein élő emberekből álló, helyben (térségben) tevékenykedő civilek megerősödjenek, nőjön az aktivitásuk, beágyazottságuk, bevonják a helyiek szélesebb körét a civil tevékenységbe, kapcsolatokat építsenek más szervezetekkel. Amennyiben olyan szervezet pályázik, amelynek székhelye nem azon a településen van, ahol a tevékenységek megvalósulnak, csak akkor támogatható, ha reálisan várható tőle ezen hatások elérése és biztosított az elért eredmények, hatások projekt utáni fenntartása.

 

Mit jelent pontosan “a hatalomra törekvés”, mint a támogatható szervezetek köréből kizáró ok? Mi a helyzet egy olyan egyesülettel, amely korábban is jelölőszervezet volt az önkormányzati választásokon és most is készül a jelöltállításra?

Ez a pont alatt azt értjük, hogy a pályázó szervezet pártoktól függetlenül tevékenykedik, tevékenysége nem korlátozódik az önkormányzati és/vagy országgyűlési választásokon való jelöltállításra, nincs és nem is célja, hogy legyen ügydöntő többsége önkormányzati képviselő testületben.. Független a helyi, regionális és központi kormányzattól, közintézményektől, köztestületektől, politikai pártoktól, valamint for-profit szervezetektől, tehát nem általuk lett alapítva, hanem önkéntes alapon szerveződik. Magánemberek vagy csoportok saját elhatározásukból hozták létre a szervezetet, és tevékenységében rendszerint van valamilyen önkéntes elem. Amennyiben a szervezet alapítói, vezető tisztségviselői, tagjai között vannak is képviselői a felsorolt szerveknek, semmiképpen nem lehetnek döntéshozatali többségben.

A Közös Értékeink programból nem támogatható választásokon induló jelöltek kampánya, de más, a választásokhoz pártsemlegesen kapcsolódó tevékenységek - pl. szavazásra buzdítás, választások tisztaságának ellenőrzése, jelöltek számonkérése, viták szervezése stb. - igen.

 

Lehetséges-e, hogy egy adott szervezet pályázik a "Partnerségben" (A) kategóriában a hálózat közös munkájára, együttműködésre, közösen képviselt célok mellett, és ezzel párhuzamosan a hálózat egyes, erre alkalmas tagjai pályáznak a Fejlődésben-témában saját tevékenységükre, kapacitásfejlesztésre?

Igen - amennyiben utóbbiak készségei, kapacitásai elegendőek ahhoz, hogy mindkettőben egyforma elkötelezettséggel részt vegyenek


 

AKCIÓPÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

Befogadhatja-e egy szervezet egy informális csoport akciópályázatát illetve -projektjét, ha folyamatban van egy akciópályázata vagy egy akciópályázaton támogatott projektje? Indulhat-e egy szervezet maga is az akciópályázaton, ha befogadta egy informális csoport akciópályázatát?

Egy szervezet egyszerre egy akciópályázati projektet vihet függetlenül attól, hogy az saját vagy befogadott projekt.


Több akcióötletet is beadhat párhuzamosan egy pályázó? 

Igen, de a Közös Értékeink program online rendszerében egy szervezet egyszerre csak egy akciópályázaton dolgozhat.

 

Lehet ugyanaz a szervezet egy akcióprojektben főpályázó és egy másikban partner párhuzamosan? 

Egy szervezet egyszerre egy akciópályázati projektet vihet főpályázóként, és egy másikban lehet partner, de fontos, hogy jól elkülöníthető legyen a két projekt.


Ha egy szervezetnek van futó akcióprojektje, mikor küldheti el a következő akció ötletét?

A pályázó bármikor küldhet akcióötletet, de a pályázati adatlap leghamarabb csak a futó projekt lezárulta és az arról szóló záró beszámoló elfogadásának időpontjától kerülhet kitöltésre a Közös Értékeink Program online rendszerében. Kérjük ezt vegyék figyelembe a következő projekt kezdődátumának meghatározásakor.

 

Hogy kell értelmezni az adatlap “3. Szervezeti háttér, projekt-lebonyolítási gyakorlat” kérdését abban az esetben, ha a pályázó informális csoport, és befogadó szervezettel pályázik?

Az informális csoportra vonatkozó adatokat kell beírni. A 3.1-es kérdésnél a csoport bevételeit kell beírni, amennyiben az gyűjt adományokat, vagy rendelkezik kimondottan a csoport céljainak elérésére szánt forrásokkal. Alkalmazottai, fizetett munkatársai nem lévén, a 3.2-es kérdésnél azon önkéntesek számát kell beírni, akik valamilyen módon segítik a csoport működését. A 3.3-as kérdésnél azokat a vagyontárgyakat kell beírni, amelyeket kimondottan a csoport működéséhez használnak, függetlenül attól, hogy kinek a tulajdonában vannak - amennyiben vannak ilyenek. 

 

Hogyan számolja a költségvetési táblázat a közvetett költségeket? Hogy viszonyul ez az önerőhöz?

A projektben kétféle költséget különböztetünk meg: közvetlen és közvetett költségek. A közvetlen költségek állhatnak támogatásból és önerőből is, de az önerő az akciópályázat esetében nem kötelező, csak lehetőség. A közvetett költségek olyan támogatás, melynek mértéke a közvetlen költségek fix 10 %-a.

Ez azt jelenti, ha a közvetlen költségek összege 1 000 EUR, akkor a közvetett költségek összege 100 EUR. Ebben a példában a kettő együtt összesen 1 100 eurót ad ki, ami a teljes költségvetés összegét jelenti. A teljes költségvetés az akciópályázat esetében maximum 10 000 EUR lehet, tehát a közvetlen költségeket maximum 9 090 EUR-t tehetnek ki.

Ha nincs önerő a projektben, akkor a teljes költségvetés (közvetlen és közvetett költségek együtt) a támogatást jelenti. Ha van önerő a költségvetésben, akkor a közvetlen költségek megoszlanak támogatásra és önerőre.

Az előbbi példánál maradva, ha nincs önerő, akkor a projekt teljes költségvetése 1 100 EUR, ami mind támogatás. Ha van benne például 150 EUR önerő, akkor a közvetlen költségekből csak 850 EUR a támogatás (1 000 – 150 = 850 EUR). Ez viszont nem a teljes támogatási összeg, mert ahhoz hozzáadja a táblázat a közvetett költségeket is, így a projektben igényelt támogatás 950 (850 +100) EUR lesz.

Tehát itt kétféle számítás van:
1. közvetett és közvetlen költségek együtt = teljes projektköltség;
2. támogatás és önerő együtt = teljes projektköltség.
 

Mikor születik döntés az akciópályázatokról?

Az akciópályázati bíráló bizottság a tervek szerint minden hónap utolsó szerdáján ül össze. Az üléseken azok időpontja előtt legalább 3 héttel benyújtott pályázatok kerülnek elbírálásra. Amennyiben eddig az időpontig ötnél kevesebb pályázat érkezik be, a döntéshozatal a következő ülésen történik meg, amiről a pályázók tájékoztatást kapnak. Kivételt képeznek azok a pályázatok, amelyek egyértelműen sürgős tevékenységeket tartalmaznak, azaz a projekt kezdésének csúszása ellehetetlenítené a tervek megvalósítását.

BB időpontok

 

PÉNZÜGYEKKEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

Milyen árfolyamon számol az online adatlap az akciópályázatok esetében?

A pályázati űrlap részeként kitöltendő költségvetési táblázat automatikusan átszámolja euróra a bevitt összegeket, az átváltáshoz a pályázat benyújtását megelőző hónapban érvényes InforEuro havi árfolyamot használva. 

 

Milyen árfolyamon számol az online adatlap a Fejlődésben+ pályázatok esetében?

A pályázati űrlap részeként kitöltendő költségvetési táblázat automatikusan átszámolja euróra a bevitt összegeket, az átváltáshoz a pályázat felhívás meghirdetését, azaz 2024. február hónapját megelőző hónapban (2024. január) érvényes InforEuro havi árfolyamot használva. Ez ennél a kiírásnál 383,10 Ft-ot jelent.

 

Befolyásolja-e a megpályázható összeget a pályázó szervezet és együttműködő partnereinek éves árbevétele?

Nem. Az árbevétel a pályázó szervezet tapasztalatát és kapacitásait  tükröző egyik adat, ami az értékelési szempontok közül a 4. pont (Tapasztalat), valamint a 8. pont (Kapacitásfejlesztési potenciál) esetében lényeges. Azt jelzi az értékelők számára, hogy a szervezet várhatóan megfelelően felkészült-e egy ekkora támogatás pénzügyi kezelésére?

 

 A 10%-os közvetett költségek mellett, a további költségekre van-e bármilyen százalékos költségkorlát?

A közvetlen költségekre vonatkozóan nincs százalékos megkötés, ezeket a tevékenységekhez kapcsolódó valós költségtételek alapján, költséghatékony módon érdemes tervezni. (A nem támogatható költségek ugyanakkor rögzítve vannak a felhívásban).

 

Támogatható-e a saját tulajdonban lévő épület részleges, vagy teljes felújítása a pályázati célok elérésének érdekében?

A projektmegvalósítást támogató mértékben lehet része a tevékenységnek/költségvetésnek felújítás, de nem lehet ez a pályázat fő tevékenysége, illetve aránytalanul nagy költséget nem javasolt erre fordítani. 
 

Hogyan lehet az önerőt tervezni a pályázatban?

Önerőt nem kötelező minden egyes költségvetési sorra tervezni, amennyiben a pályázó úgy szeretné, akkor lehetséges több tevékenységnél és több sorra tervezni azt. De lehetséges az egész pályázatban csupán csak egyetlen soron önerőt szerepeltetni, ha az eléri a szükséges arányt. Mindezt az határozza meg, hogy a pályázó számára milyen lehetőségek és források állnak rendelkezésre az őnrész tervezése során, illetve hogyan tudja majd a legegyszerűbben a vállalt önrészt elszámolni. (A táblázatban pusztán az áttekintés és összeadás megkönnyítése végett szerepel külön oszlopban a kért támogatás és az önerő.)

 

Megadható-e euró bankszámlaszám az adatlapon?

A pályázati űrlapon forint számla adható csak meg. Az euró utalása forint számlára egyszeri bankköltséggel jár, amely jóváírás esetében nem számottevő. Az ilyen bankköltségekre fedezetet nyújthat a közvetett költségek sora, melynek összege a költségvetés 10%-a. Így támogatási forrást nem veszítenek a pályázók, viszont kiküszöbölhető a későbbi árfolyam ingadozásból eredő árfolyam veszteség. 

 

Maximum mennyi támogatást lehet elnyerni a Közös Értékeink Programban?

A program ideje alatt egy szervezet összesen 60 000 euró támogatást kaphat. Ebbe beleszámít minden elnyert támogatás, amit egy szervezet főpályázóként, partnerként bármelyik kiíráson és pályázati kategóriában elnyer (a jövőben megjelenő felhívásokat is beleértve), továbbá az a díj is, amit alvállalkozóként kap valamelyik projektben.  

 

Hogyan kell feltüntetni a költségvetésben azon munkatársak havi bérét/megbízási díját, akik több tevékenységben is részt vesznek?

Minden tevékenységnél fel kell tüntetni a költségeket beleértve a béreket/megbízási díjakat is. Ha egy munkavállaló által a projektben végzett tevékenységek átfedik egymást, az adott munkavállaló bére és munkaideje a tevékenységekre tervezett munkaidő szerint fog változni. Ez belefoglalható a munkaszerződésbe a projekt kezdetekor, vagy szükség esetén módosítható a munkaszerződés a projekt folyamán.  

Például, ha egy munkavállaló A, B és C tevékenységekben vesz részt az alábbi mértékben:

  • A tevékenység: 12 hónap, január-december, br. br. 100 E Ft/hó

  • B tevékenység: 9 hónap, március-november, br. br. 50 E Ft/hó

  • C tevékenység: 2 hónap, november-december, br. br. 80 E Ft/hó 

Akkor a bérek összeadódnak, az alábbiak szerint: 

  • Január-február: 100 E Ft

  • Március-október: 100 E + 50 E = 150 E Ft

  • November 100 E + 50 E + 80 E = 230 E Ft

  • December: 100 E + 80 E = 180 E Ft

 

Hogyan kell kiszámítani az önkéntes munka egy órára jutó értékét?

Az önkéntes munka egy órára jutó értékének kiszámításánál a mindenkori legkisebb havi minimálbér százhatvanad részét kell figyelembe venni. 

  • Szakképzettséget nem igénylő munka esetében - minimálbér: 

    2023. novemberéig: Br. 232.000.- / 160 = 1.450.-

    2023. decemberétől Br. 266.800.- / 160 = 1.667,50

  • Szakképzettséget igénylő munka esetében - garantált bérminimum: 

    2023. novemberéig: Br. 296.400.-/ 160 = 1.852,50 

    2023. decemberétől: Br. 326.000.-/160 = 2.037,50

Ennél magasabb óradíjjal abban az esetben lehet számolni, ha rendelkezésre áll három, a piacról beszerzett óradíjakat tartalmazó árajánlat, amiből egyértelműen igazolható a felhasználni kívánt óradíj életszerűsége.

 

Hol lehet összesítve látni az elszámolásra benyújtott, feltöltött összegeket?

Minden beszámolási szakaszban van egy számlaösszesítő táblázat, amit a számlaösszesítő elnevezésű gomb megnyomásával lehet megnyitni. A táblázatban minden adat látható (tételesen is és összesítve is), ami abban a beszámolási szakaszban rögzítésre került.

 

Szükséges-e valahol rögzíteni egy beszámolási időszakban a saját forrásból fizetett költségeket, illetve el kell-e ezzel is időarányosan számolni?

Igen. A saját forrásból fizetett költségeket is rögzíteni kell  a beszámolóban. Az online felület minden rögzített költségből automatikusan levonja a pénzbeli önerő szerződés szerinti arányának összegét. Így a támogatás elköltésével arányosan, egyenletesen "költődik" az önerő összege. A beszámoló felületen legalábbis. "A projekt terhére elszámolni kívánt összeg"-nél kell megadni az adott számla/költség összegét. 


 

KAPACITÁSFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

 

Mire irányul majd és mi lesz a tartalma a Közös Értékek Program által, a nyertes szervezeteknek biztosított kapacitásfejlesztési tevékenységnek?

A KÉP által biztosítandó kapacitásfejlesztési támogatás olyan jellegű változások elindítására irányul, amelyek hatására 

  • a szervezet által elért, vagy a szervezet tevékenységeibe bevont emberek
    • bekapcsolódnak az őket körülvevő közösségi, gazdasági és közpolitikai életbe,
    • az egyéni aktivitás mellett egyre jellemzőbb lesz a közös cselekvés, 
  • a szervezet 
    • jobban ismeri az általa elért, vagy a tevékenységeibe bevont emberekben fellelhető erőforrásokat, új utakat lát azok közösségi hasznosítására, 
    • tudatosan és tervezetten foglalkozik a közösségi kapacitások feltárásával, erősítésével, számol velük, épít rájuk,
    • tudatosan szervezi, építi külső és belső kapcsolatrendszerét, mely nagyobb létszámú, jól tagolt. 

Ennek további részletei a kapacitásfejlesztési támogatás értelmezéséhez készített segédanyag “Mit értünk kapacitásfejlesztés alatt?” fejezetében részletesen olvashatók. 

A kapacitásfejlesztési tevékenység konkrét tartalma a támogatott szervezetek pályázataiban bemutatott - és adott esetben a szervezetekkel való konzultáció keretében pontosított - szükségletek fényében kerül kialakításra.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a KÉP által nyújtott szakmai támogatás nem helyettesíti maradéktalanul az egyéb tanulási és kapacitásfejlesztési módszerek alkalmazását, mint például a szupervízió, vezetői és egyéb coach alkalmak, menedzsment és marketing rendszerek kialakítása, tanulmányút, módszer adaptáció stb. Ilyen szükségletek esetén, az ilyen célokat szolgáló tevékenységeket a pályázati projektjükbe kell beépítsék a szervezetek - mind a két kategória esetében (!) - és a meghatározott tevékenységek költségeit be kell tervezzék a pályázatuk költségvetésébe. Ha ismert, már kipróbált szakértőkkel dolgozna tovább a szervezet, akkor konkrét partnerrel és számokkal tud tervezni, ha nincs ilyen bevált gyakorlata, akkor érdemes erre elkülöníteni egy keretösszeget, amely részleteit a megvalósítás során tudja pontosítani (miben, kivel és mennyiért fog dolgozni a szervezet fejlesztésben).

 

Milyen formákban valósul majd meg a Közös Értékek Program által, a nyertes szervezeteknek biztosított kapacitásfejlesztési tevékenység?

A nyertes szervezetek számára - a KÉP konzorciumának tagjaként - a Közösségfejlesztők Egyesülete nyújt kapacitásfejlesztési támogatást közösségi tanulási alkalmak (workshopok, szakmai műhelyek) és egyéni konzultációk formájában. Ahhoz, hogy ez tényleg igényekre szabott lehessen, fontos, hogy a pályázatban a szervezet gyengeségeiről, fejlődési szükségleteiről szóló rész megfelelően és őszintén ki legyen fejtve. Ennek részleteit lásd a kapacitásfejlesztési támogatás értelmezéséhezéhez készített segédanyag “Mit ad a program a kapacitásfejlesztési elemek megvalósításához?” fejezetében.

 

Kötelező-e részt venni a KÉP által biztosítandó, a kapacitásfejlesztést szolgáló tematikus képzéseken és területi műhelyeken?

A részvétel csak azoknak, a „B” kategóriában („Fejlődésben”) támogatott szervezeteknek kötelező, amelyek kötelezettséget vállalnak a KÉP által biztosítandó kapacitásfejlesztési tevékenységekben való részvételre. E vállalás a pályázat elbírálása során előnyt jelent. Az erre való nyitottságot az online pályázati adatlap 3A pontjában lehet jelezni. 

 

A kapacitásfejlesztés kapcsán kell-e költséget beállítani a pályázatba?

Igen, amelynek az okai az alábbiak:

  • A KÖFE évente 2-4 alkalommal tervez tematikus képzéseket és területi műhelyeket, amelyek kötelezőek azon szervezeteknek, amelyek kötelezettséget vállaltak az azokon való részvételre. Ezek az érdeklődők közelében (legfeljebb 100 km távolságban) szerveződnek majd. Javasoljuk, hogy részvételi szándék esetén az erre való utazások költségeit tervezzék be a pályázók. (A kapacitásfejlesztési igények ismeretében határozható csak majd meg, hogy találkozók megvalósítása mellett lesz-e lehetőség pl. az utazási költségek megtérítésére.). Az erre fel nem használt költség, ha lesz ilyen, átcsoportosítható.  
  • Ezek mellett terveink szerint évi 4-8 szakmai esemény is megrendezésre kerül, amelyek látogatása lehetőség minden támogatott részére. Több tanulási, kapcsolódási igény esetén tehát érdemes az ezekre való utazás költségeivel is számolni a pályázat költségvetésének összeállítása során.
  • A tematikus képzésekre és területi műhelyekre való utazási költség betervezését az „A” kategóriában pályázó szervezeteknek is javasoljuk, hiszen ezen alkalmak kiváló lehetőséget adnak majd a szakmai területükön működő, illetve ahhoz kapcsolódó, aziránt érdeklődő szervezetekkel, csoportokkal való közvetlen kapcsolatfelvételre, információmegosztásra.
  • A Közös Értékeink Program által biztosított kapacitásfejlesztés keretében megvalósuló tanácsadás és mentorálás mértéke, továbbá a tematikus képzések és területi műhelyek száma és így az azok által lefedhető tématerületek korlátosak. Ezért javasoljuk, hogy ha van olyan kapacitásfejlesztési szükséglet, amelyet a pályázó szervezet elengedhetetlennek tart a pályázati programja eredményes megvalósításához, akkor azt jelenítse meg a pályázat tevékenységei között és azokhoz rendeljen forrást is. (Ezzel kapcsolatban lásd még a “Mire irányul majd és mi lesz a tartalma a Közös Értékek Program által, a nyertes szervezeteknek biztosított kapacitásfejlesztési tevékenységnek?” kérdés válaszának utolsó bekezdését.)

A kapacitásfejlesztésre azért is fontos odafigyelni és erre forrásokat szánni, mert egy szervezet tevékenységei akkor tudnak ugyanis megvalósulni és eredményei akkor hasznosulnak hosszabb távon, ha a szervezet és annak tagjai megőrzik az alkotóerejüket, ha motiváltak, bátrak, terhelhetőek lesznek a projektmunka végén is és akarnak továbbra is együtt dolgozni és azt is tudják, hogyan csinálják még jobban. 

 

Sor kerül-e a támogatott szervezetek kapacitásának vizsgálatára?

Erre már a pályázati űrlapban rákérdezünk: az “A” kategória (Partnerségben) esetében az online pályázati adatlap 4A kérdéseinél, a “B” kategória (Fejlődésben) esetében pedig a 3A kérdéseknél. A nyertes együttműködőkkel, újabb körben tovább dolgozunk majd a szervezet megismerésén, mindezt tesszük azzal a céllal, hogy a kapacitásfejlesztés a leghasznosabb legyen a szervezetek számára, valódi elmozdulást jelentsen az életükben.

 

Mi lesz a teendőnk akkor, ha betervezünk egy kapacitásfejlesztési tevékenységet és forrást is rendelünk hozzá, majd a támogatott szervezetek pályázataiban bemutatott szükségletek alapján, illetve az egyéni egyeztetések eredményeként a KÖFE azt biztosítja számunkra? 

Ebben az esetben az adott költségek indoklással és egyeztetést követően átcsoportosíthatók más tevékenységekre.

 

Lehet-e a pályázat fókuszában a pályázó szervezet kapacitásfejlesztése? Azaz támogatható-e olyan pályázat, amelyben a tevékenységek többsége és a költségek túlnyomó része a pályázó szervezet kapacitásfejlesztését szolgálják? 

A Közös Értékeink Program keretében olyan pályázatok kerülhetnek támogatásra, amelyek 

  • erősítik és népszerűsítik a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és méltóság, a szabadság és egyenlőség gondolatát és érvényesülését, továbbá 
  • növelik az ezekkel kapcsolatos társadalmi tudatosságot, hozzájáruljunk a közös ügyeinkkel kapcsolatos társadalmi párbeszédhez, az átlátható és jó kormányzáshoz, valamint a civil társadalom erősödéséhez.

A pályázatok értékelésének középpontjában nem a tervezett tevékenységek, hanem az elérni kívánt célok és várt hatások állnak. Azaz amennyiben a fenti célokat a pályázó szervezet elsődlegesen a saját szervezetére vonatkozó kapacitásfejlesztési tevékenységek révén kívánja vagy tudja elérni, a pályázat elméletben támogatható. Javasoljuk azonban, hogy 

  • a pályázat minél egyértelműbben írja le: a szervezet saját kapacitásainak fejlesztése miképpen szolgálja fenti célokat, illetve
  • mi a biztosíték arra, hogy kapacitásfejlesztés eredményeként a fenti célok megvalósulnak.

 

TÁJÉKOZTATÓ FÓRUMOK

Partnerségben és Fejlődésben online tájékoztató fórum Megnézem

Akciópályázat online tájékoztató fórum Megnézem

Fejlődésben+ online téjékoztató fórum  Megnézem